Az ezerarcú Dunakanyar étkészlete
Amikor Bécsben járunk, akkor óhatatlanul eszünkbe jut a bécsi szelet, Prágában senki nem hagyná ki a sört, a Balaton slágere az idők kezdete óta a hekk és a lángos, de a horvát tengerparton is keressük a tengeri herkentyűket. A Dunakanyarról milyen finomságnak kellene beugrania?

Nézzük végig, és a végén ki-ki eldönti maga, hogy neki mi jut majd eszébe, amikor erre jár…

Utunkat kezdhetjük Budapest felől, ahonnan csak egy igen rövid túra, és Szentendrén találjuk magunkat. A város erős szerb kötődése voltán felmerülhet bennünk, hogy csevapot fogunk enni, jó sok ajvárral és utána egy jó bureknek is marad hely. De mégsem. Illetve ezt is megtehetjük, de képzeletbeli étkezésünket kezdjük mindjárt a desszerttel, hiszen nem kell mindig betartani a szabályokat, megalapozott esetben eltérhetünk egy kicsit. Szentendrén indokolt elmenni és kipróbálni a különleges csokoládékat, és a Dumtsa korzón híres marcipánunkat is! Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ékszerdobozka-szerű mesevárosban kapható hetedhét ország legfinomabb lángosa is!

Tahi. Tahitótfalu. Eper. Egész ismerősen cseng a „tahi eper" fogalma. Szentendre után nem sokkal felfedezhetjük Tahitótfalut, ahol megismerkedhetünk a zamatos gyümölcsből készített borral, az eperborral. Sokak szerint, akiket tiszteltettel meg is ért az ember, a bor szőlőből készül. Viszont a gyümölcsborok a magyar bor folyamatos térnyerésével és fejlődésével egyre nemesebb szerepet kapnak hazánk gasztronómiájában, így javasoljuk, hogy tegyen egy kitérőt itt, és ízlelje meg ezt a csodálatos nedűt!

Visegrád, a királyi lakomák színhelye volt hosszú időkig, Mátyás királyunk pazar étkekkel kényeztette vendégeit ezen a vidéken. Sokszor belegondol az ember, hogy milyen is lehetett egy igazi reneszánsz lakoma, milyen lehetett egy mienket megelőző korban élni. Nos, Visegrádon nem csak azt nézhetjük meg, hogy hogyan is nézett ki egy korabeli konyha felszereltsége, de korhű zene mellett, korabeli gúnyákban minden akkori ízt és illatot is magunkévá tehetünk! A Dunakanyar szállásainak többségét itt találjuk, így a reneszánsz hangulat mellett a mai klasszikus gasztronómia is rendelkezésre áll, de ha télen saját magunk által lékhorgászott pisztrángot szeretnénk vacsorázni, itt természetesen arra is van lehetőség! Visegrád sokszínűségét mutatja, hogy a pálinkamúzeumban megismerkedhetünk a tiltott pálinkafőzés fortélyaival és leleményével a Tanácsköztársaság utáni időktől egészen 2010-ig!

Folytatva utunkat, eljutunk a gyönyörű Esztergomba, ahol a Dunakanyar elsőszámú turisztikai és borkulturális központjába érkezünk. Itt ötvözik a magyar csúcsgasztronómiát a Dunakanyar ízeivel, és az ország legkiválóbb boraival. Mindezt pedig történelmi környezetben, első királyunk városában, az Esztergomi Bazilika csodás környezetében fogyaszthatjuk el, a Prímás negyedben. Azt hiszem nem is kell ennél több a megfáradt vándornak egy hosszú túra után. De ha még van erő a lábakban, mindenképpen menjünk végig a Kárpát-medencei Borvidékek Alagútján!

Esztergomból akár Szlovákián keresztül is eljuthatunk Nagybörzsönybe, ahol egy egészen lenyűgöző, és mára már igen híres családi lekvárfőzdébe vezessen utunk. Budapesttől 100 kilométerre hatalmas üstökben a legkülönfélébb lekvárokat főzik nekünk. Nagybörzsöny bogyósgyümölcs termő vidék, így fontos szerepet kap a málna és a ribizli, de ma már találkozhatunk pálinkás, konyakos, fehér- vagy éppen vörösboros lekvárral is. A folyamatosan bővülő kínálatban megtalálható a som, a kökény, a fekete szeder, az áfonya, a vadcseresznye, az erdei csipke, a madármeggy vagy éppen az áfonyás fehér ribizli, a bazsalikomos körte, a chilis josta vagy a diós-mazsolás birs is. A táj jellegéből következik, hogy a vadas ételek és így a gomba is igen fontos szerepet játszanak a Dunakanyar életében. Nagybörzsönyből akár erdei kisvasúttal közlekedve eljuthatunk Kóspallagra, ahol máig dívik a szarvasgomba vadászat! A lekvárok kiválóan passzolnak a vadhúsokhoz!

Miután bejártuk ezt a csodát, amelyet néhányan „csak Dunakanyarnak" neveznek, eljutunk Vácra, ahol gasztronómiai túránk befejeződik. Vác a Dunakanyar egyik legsokszínűbb települése, ahol megismerkedhetünk  a csokoládék legnygyobb rajongójával, Gombóc Artúrral, de ha erre járunk ne felejtsünk el betérni a Fő téren található Borgyűjteménytárba sem! A Bormúzeumban megismerkedhetünk a magyar borkultúrával 1880-tól egészen napjainkig, és megcsodálhatjuk a több mint 900 darabból álló Tokaji aszú gyűjteményt is, miközben napjaink legkiválóbb magyar borait kóstolhatjuk.

Talán a Dunakanyar lenyűgöző szépségű tájairól, túrázási lehetőségeiről, kulturális és történelmi hagyatékáról ismert jobban, de reméljük, hogy az elolvasott pár sor felkelti érdeklődését a táj gasztronómiájával kapcsolatban is! A Dunakanyar sokszínűségét ételei, és kulináris kínálata is magában hordozza, ezért arra buzdítjuk, hogy fedezze fel a kis falvakat és a nagyobb településeket is, hiszen szinte mindenhol találkozhatunk egy helyi termelővel, aki a kiváló házi koszt mellé olyan történetekkel szolgál, amelyeket pénzben nem lehet kifejezni…

Minden élménnyel több leszel…

TÉRKÉP
x